A 2017-es évértékelő posztban röviden írtam arról, hogy 2018-ban szeretnék jobban odafigyelni magamra. Szeretnék egy kicsit lelassítani és tudatosabban élni az életemet. Az előző év egészségügyi szempontból nem volt a legjobb, de legalább most már rájöttem, hogy ezen egyedül én változtathatok. Eldöntöttem, hogy hetente egyszer jógázni fogok, ami remélhetőleg segíteni fog abban, hogy testileg és szellemileg is frissebb legyek. Ebben a fellelkesült és változásra kész állapotban jött velem szembe a 365letszikra blog 52 hetes kihívása, ami azt ígéri, hogy a heti feladatok elvégzésével gyakorlásával végre igazán jelen tudunk lenni a saját életünkben. A gyakorlatok ugyanis segítenek abban, hogy kiléphessünk a robotpilóta üzemmódból, és tudatosan éljük a mindennapjainkat.

A robotpilóta üzemmód az, amikor csak úgy megtörténnek veled az események, de igazából azt sem tudod, hogy éppen mi zajlik körülötted, szóval nem vagy igazán ott, a jelenben. Velem nem egyszer történt már meg az, hogy úgy jutottam el A-ból B-be, hogy totál kiesett az egész út. Ez legtöbbször vezetés közben fordul elő velem, mert ilyenkor a napi teendőket (vagy éppen a bevásárlólistát) pörgetem a fejemben, és igazából a gondolataim abszolút nem a jelenben vannak. Vagy a múlton rágódom, azon, hogy ki, mit és hogyan mondott nekem (vagy fordítva) vagy éppen a jövőre próbálok felkészülni lélekben. Ez viszont egyáltalán nem jó, úgyhogy számomra tényleg a lehető legjobbkor jött ez a kihívás.

Bár a konkrét feladatokat mindig csak vasárnap tudjuk meg, azt már a beharangozóból lehetett sejteni, hogy az 52 hetes kihívás minden héten olyan apró változásokra ösztönöz majd, amiket apránként be tudunk építeni a mindennapjainkba, és amik így hosszú távon is tudatosságot fognak vinni az életünkbe.

Na de kanyarodjunk vissza egy kicsit a címhez. Az 1. heti kihívás témája a helyes légzéstechnika kialakítása volt. Örültem ennek a feladatnak, leginkább azért, mert könnyűnek tűnt. Olyannak, amit a legkisebb erőfeszítés nélkül bárhol és bármikor meg tudok csinálni. 

Persze ez most sem arról szól, hogy egyszer megcsinálja az ember és kész. Naponta legalább háromszor érdemes elvégezni a gyakorlatot ahhoz, hogy rutinná váljon és hosszú távon is kifejthesse a jótékony hatását. Merthogy a cikkből azt is megtudjuk, hogy a megfelelő légzés segít abban, hogy jobban tudjunk koncentrálni. 

A lépéseket követve hamar rájöttem, hogy én is felületesen lélegzem, a tüdőmnek kb. csak az 1/3 részét kihasználva. Az egész napos számítógép előtt ücsörgés és görnyedés után nagyon jól esett kiegyenesedni és lassan, mélyeket lélegezni. Ma már szinte fel sem tűnik, ha görnyedten ülök, általában csak este döbbenek rá, amikor már majd' szétszakad a hátam. 

Az első két napban még csak otthon gyakoroltam a helyes testtartást és légzést, de szerdától már igyekeztem a munkahelyen is odafigyelni rá. Szerencsére nem kellett jóga pózba vágnom magam a gyakorlat elvégzéséhez, úgyhogy ez nem is volt olyan nehéz. Amikor kezdtem fáradtnak érezni magam és azt vettem észre, hogy folyton elkalandoznak a gondolataim, akkor elvégeztem párszor a gyakorlatot és sokkal frissebbnek éreztem magam tőle. 

A fáradtság mellett ez szerintem egy nagyon jó stresszűző technika is egyben. Mielőtt az ember hirtelen felindulásból cselekedne, érdemes előtte legalább egy sort elvégezni a gyakorlatból és biztosan sokkal higgadtabban fogja tudni kezelni a helyzetet.

Az igazat megvallva sokkal jobban esett egy-egy tudatos légzésgyakorlat, mint amire számítottam, úgyhogy az esti rutin mellett igyekszem a reggeli - ébredés utáni - időszakba is beépíteni.